Hajónapló

(Megjegyzés: Ha sok pénzem lesz, veszek egy hajót.) (Legénységgel együtt.)

Naplóbejegyzés - augusztus 03.

Reggel bementem a munkahelyemre. Zombi üzemmódban. Kicsit elhagytam magam az utóbbi időben, lassan úgy vagyok vele, mint Hofi: "Berlin... zuhogó eső... Milánó... szarok a hajamra..."

Aztán összefutottam valakivel és rögtön meg is bántam, hogy ilyen fejjel indultam el itthonról. Egész délelőtt a reggeli beszélgetésünk hatása alatt voltam. Felvidította a napomat pár mondatával és elragadó mosolyával.

Délutánig meló, hazaértem, fájt a fejem. Gyógyszer, alvás. Másfél óra múlva felnézek, Szabi mellettem alszik. Az első gondolatom az volt - ez meg hogy került ide? Anya beengedte. Én meg úgy aludtam, mint akit kiütöttek. Kimegyek WC-re, közben a konyhaasztalon valami idegen tárgy. Jobban megnézem - bazi nagy virágcsokor. Öklömnyi vörös rózsák és egy tenyérnyi mű-pillangó a közepén. Mi a franc van ma? Elfelejtettem valamit? Jah. Ma vagyunk négy évesek. Hoppá... Nem vettem semmit.

Délután kis vásárolgatás, vettem pár cuki kisgatyát. (Megjegyzés: XL-es méretről M-esre fogytam.)

Este kaja, lekísérem Szabit. Búcsúzáskor a kezembe nyom egy kulcstartót. Bevásárlókocsi érme. Az lóg a kulcstartón, rajta a nevemmel és egy napraforgóval. Mit akar ez jelenteni? Ezentúl én intézem egyedül a bevásárlást? Mindegy. Nézem a papír szélét - a nevem jellemzői.

Eredete: Germán.

Jelentése: Harcos. (Megjegyzés: ez igaz.)

Jellemzője: Ha felbosszantják megállíthatatlan. (Ez is igaz.)

Természete: Szereti a meghitt családot. (Ez is)

Karaktere: Melegszívű (Nem mindig)

Erőssége: Boldog, ha segíthet másoknak. (Hááát...)

Aztán még utána a kezembe nyomott egy kulcsot. Egy kulcsot a házához. Hirtelen az villant át a fejemben - vajon nagyon megsértődne, ha azt mondanám: kösz, nem kell? Mert már utálom azt a házat és a fasz kivan vele, hogy egy fél éve nem halad sehova, még ki sincs festve!

Szerintem megsértődött volna... Próbáltam mosolyt erőltetni, jól sikerült. Elhitte.

Az igazság az, hogy pánikolok. Teljes kétségbeesés... Minek adta ide azt a hülye kulcsot? Előző évben már mondtam neki, de szart a fejemre. Ha magától nem jutott eszébe, akkor minek nekem az a hülye kulcs?

Próbál nagyon normálisan viselkedni velem. De én már nem tudom mit akarok.