Nem csak a szája mosolyog... a szeme is... és mosolyra késztet engem is. Egy csillogó szempár, amely rám néz. Olyan egetrengetően, olyan harsányan és mégis: olyan csendesen. Kihagy tőle a szívem. Éled bennem a vágy, az ősi ösztön. Földrengés a testemben. Egyetlen halk szavával kidönt büszke mivoltomból, ahogyan mondja: szia. Elvesztem a fejem tőle. Érzem a vérem gyorsuló áramlását. Felmelegít a jelenléte. Nem tudok gondolkodni, nem érzem az idő múlását. Nincs jelen, nincs jövő. Csak a most létezik és a pillantása ölelése.