Oké. Tényleg azt hiszem, hogy valaki engem megátkozott. És ez nem vicc. Vagy csak az amúgy sem könnyű életem akar még több próba elé állítani? Egyáltalán nem vicces ám!!!

Tegnap este 10-ig dolgoztam.

21.45 - Tesóm felhív, hogy anyával a kórházban van. Infúziót kap anya, mert félnek, hogy kiszárad. Közli, hogy jön értem. Majd leesek a székről. Hirtelen kicsit rosszul leszek, de jól titkolom. Amikor eljöttem otthonról még anya jól volt. Együtt ebédeltünk. Nem lehet igaz... Nemrég halt meg a fater... Megint a kórházba kell mennem? Mintha hazamennék, úgy ismerem. Főleg a belgyógyászati tömböt.

22.05 - Beülök tesóm mellé a kocsiba, irány a kórház. Sürgősségi. Bemegyünk anyához. Délután rosszul lett. Csöpög az infúzió, várjuk a véreredményt.

23.00 - A kórházi kávé szar!

00.00 - Megjön a véreredmény, átviszik anyát a másik kórházba. Mi tesómmal hajtunk a mentő után. Amikor anya kiszáll a mentőből, már karon is fogom.

00.30 - Befektetik megfigyelésre. Pulmonológiai osztály. Olyan rossz otthagyni idegenek között. Előtte bohóckodok. Kilépek az épületből és csak tesóm miatt tartom magam. Egyébként bömbölnék.

00.45 - Hazaérünk, ágynak esünk tesóval.

02.40 - Nem tudok aludni. Már ennyi az idő?

08.20 - Ébresztő!!! Anyának össze kell pakolnom a cuccait, amit beviszünk a kórházba. Tudtam, hogy ez a pillanat is eljön egyszer. Csak azt nem gondoltam, hogy ilyen hamar.

10.00 - Indulás. Minden megvan, törölköző, köntös, hálóing, innivaló, rejtvényújságot is vettem, szemüveg, stb., stb., stb. Egész sporttáskát viszek, plusz egy szatyrot. Tesóm még ébredezik. Korán van.

12.00 - Levezetésnek kimegyünk a telekre. Lefestem a kaput. Segítek tesómnak hegeszteni, szedek egy kis zöldséget és máris...

17.30 - fél hat. Hazaértünk. Dög fáradt vagyok. Ölni tudnék egy kávéért...

18.00 - Tesóm elhúz a barátnőjéhez, ott is alszik. Egyedül a lakásban. Nincs aki szóljon hozzám két jó szót. Iszom még egy kávét. Csak tudnám, hogy mire várok még a mai nap folyamán? Mintha még nem lenne vége...