Mi ez a marhaság, ami egy pár éve felütötte a fejét? Mi ez a sok szleng? Lájkolom. Miért nem jó már az, hogy bírom, csípem, kedvelem? Nem járok shoppingolni, inkább elmegyek vásárolni. Nem lájkolok semmit. Nem puszcsizok senkit. Lefáradok ezektől a hülyeségektől.

Ki tudok akadni, amikor kis inci-finci kislányok szájából olyanokat hallok, mint üdcsi, türcsi, telcsi, fürcsi, szivcsi, lávcsi, puszcsi, szercsi... Pfffff. Talán nem látták még az életnek azt az oldalát, ami közel sem csillogó, egyáltalán nem édi és nincsenek benne műkörmök, szájfények és drága parfümök. Éldegélnek a kis rózsaszín világukban, amiért soha egy fűszálat sem tettek keresztbe. Persze mindezt anyuciék "két kezi munkával" megszerzett pénzén.

A gyerekkorom nem volt túl fényes. Sok mindenre nem volt pénz. Néha még kenyérre is alig. S most, hogy megtehetném, hogy drága ruhákban járjak, műkörömmel, tűsarkúval és miniszoknyával kiegészítve... nem tartok rá igényt. Nem bírom a miniszoknyát, a magassarkút, a műkörömtől pedig feláll a pihe a hátamon. Sosem volt. Minek? Értelmetlen dolognak tartom. Amúgy is... Hogy nézne ki a frissen festett körmöm gyomlálás után? :D

Nem értem ezeket a kislányokat. Örökké nem élhetnek majd ebben a rózsaszín felhőben. Egyszer jön majd a nagy pofára esés. Akkor meg annyira depisek lesznek, hogy a végén az öngyire gondolnak majd?