Angyali féltés

 

Törött szárnyú, fáradt angyalok! 
Rám ti már rég nem vigyáztok. 
Erőtök elhagy engem, 
Fényetek lankad bennem. 
Egyre csak az utam keresem.
   
Nem őriztétek jól a megtört testem, 
Nem kellett nektek romlott lelkem. 
Nézzétek életem, 
Hogyan porlik szét kezemben. 
Eltékozlom az összes érdemem.
 
Küzdöttetek értem, de késő már. 
Megyek a magam útján, csak tudnám, hogy hová. 
Eszembe jutnak a bűnös hajnalok, 
Ne sírjatok értem, keserű angyalok! 
Borítsátok rám aranyló szárnyatok!