Volt pár rózsás napom. Amikor igazán vidámnak éreztem magam. Vagy két héttel ezelőtt...

Volt pár boldog napom, amikor azt éreztem, hogy minden helyre áll végre.

Elbódított egy randi ígérete. A kellemes izgalom betöltött. Állandó kísérőm lett a mosoly... Egy ismerős idegen - szavai mámorában úsztam. Megőrjített a vágyakozás. Sosem akartam még ennyire senkit. 11 éve várok rá. Neki mindig nyitva állt az ajtóm.

De a randevú elmaradt. Dolga akadt. Elfoglalt. A randi tervben... csak nem keres.

Volt pár megnyugtató napom. Amikor szívből örültem. Vagy két héttel ezelőtt...

Volt pár boldog napom, amikor azt gondoltam, hogy sínre került minden.

Anyukámat megműtötték, sikeresen. Jól ébredt az altatásból. Aznap este a kórház látogatási tilalmat rendelt el. Én ennek ellenére beosontam kétszer is. A szövettant vártuk eddig, de éreztem, hogy nem lesz rossz. Ma érkezett meg. Nincs daganat, vagy rák.

De jött helyette más. Autoimmun betegség. Amikor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit "idegen testnek" érzékeli és az elpusztításukra törekszik.

Nem tudom, mit is mondhatnék... Semmi vagyok és üres...

Valaki kell, hogy egyben tartson. Szétesem darabjaimra...